Veperdi Tamás előadása a BKV-MaViTE szakmai esten

Idei első szakmai estünk vendége, a BKV felépítésén belül a Villamos Forgalmi Főmérnökség alá tartozó, de a Járműműszaki Főmérnökséget és az Infrastruktúra Főmérnökséget is érintő Vasútbiztonsági Csoportjának (VBCS) vezetője, Veperdi Tamás volt.

Előadásának témája a közlekedésbiztonság volt, azon belül is annak összetevői és alapvető befolyásoló tényezői, az ember, a jármű, a pálya és környezete valamint egyéb tényezők. Az emberi tényezőnél a járművezetés folyamata lényegében több szakaszra bontható:

Az észlelés - döntés - cselekvés ciklikusan ismétlődő folyamatát a járművezető számtalan egyéni jellemzője befolyásolja. Ilyen az alkoholos befolyásoltság, a dohányzás, beszélgetés menet közben és egyéb nem mérhető jellemzők, mint a drogfogyasztás - ennek mérési módja kidolgozás alatt van - a fáradtság, kimerültség, fájdalom, és esetleg magatartászavarok. Az alkoholos befolyásoltság vizsgálata a BKV Zrt-nél rendszeres. Már kis mennyiségű alkohol hatására beszűkül a látótér, kiesik a perifériás látás, valamint megnő a reakcióidő. Ezért a veszélyes üzemben dolgozók csak alkoholmentes állapotban kezdhetik meg és végezhetik munkájukat. A dohányzás ellenőrzése szintén rendszeres, ugyanis a járműveken dohányozni tilos, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek mint a rágyújtás, eloltás a vezetéstől vonják el a figyelmet. A menet közbeni beszélgetés ellenőrzése is folyamatos, mivel a forgalmi szolgálatot ellátó munkavállalónak munkája végzésekor minden figyelmét az általa kezelt berendezések szabályos működésére, azok jelzéseinek ellenőrzésére kell fordítania. Ezért a járművezetőnek menet közben tilos a munkavégzéshez nem tartozó tevékenységet folytatnia, így pl. beszélgetni, mobiltelefont és ezek kiegészítőit használni.

A másik fontos tényező a jármű. A villamosokat rendszeresen ellenőrzik a kocsiszínek területén, forgalomba állás előtt, valamint vonalon és végállomásokon is forgalombiztonsági, forgalomképességi és üzemképességi szempontok alapján. A járművezető a forgalomba állás előtt ezen szempontok szerint járműátvételt köteles végezni, amely megtörténte szintén ellenőrizhető. Forgalombiztonsági szempontok az akkumulátor töltése és feszültsége, a fékberendezések, ajtók, indulásjelzők, irányjelzők, fényjelző és világítóberendezések, vészjelzők, ablaktörlők, homokszórók teljes feltöltöttsége, működése és a visszapillantó tükrök épsége. Forgalomképességi szempontokhoz tartoznak a viszonylatszámjelzők (számtábla), az iránytábla (homlokirány-jelző tábla) és az oldalirány-jelző táblák megfelelősége, a hangosító és URH berendezés működése illetve a jármű külső, belső tisztasága. Az üzemképességi szempontokhoz sorolható az áramszedő, vonókészülék, irányváltó, menet-fék kapcsoló működőképessége, az életmentő keretek épsége és a kötelező tartozékok például közdarabok csatoláshoz, a váltóvas megléte, tűzoltó készülék megfelelő állapota, és egyéb eszközök.

A pályához és környezetéhez tartozik a közúti vasúti pálya elemei és a hozzájuk tartozó infrastrukturális berendezések, melyek ellenőrzését szintén rendszeresen végezzük, észrevételeinket, a feltárt hibákat jelentésbe foglaljuk. Ilyenek az elektromos állítású váltók, elektromos állítású váltókhoz tartozó jelzőfények, főjelzők hibái, gallyazás szükségességére figyelmeztetés, megállóhely-világítás hibák, megállóhelyek burkolatának hibái, síntörések, vágánysüllyedések, és egyéb, a biztonságos és üzemszerű közlekedést veszélyeztető hibák.

A fennmaradó kategóriába sorolhatók az alkalmassági vizsgálatok, az orvosi felülvizsgálatok betegség vagy munkahelyi baleset esetén, valamint kötelező időszakos vizsgálatok, az oktatás, alapképzés, ismeretbővítő oktatások, illetve kiadványok megjelentetése.

A Vasútbiztonsági Csoport 2008 szeptemberétől 7 fővel, a 2007 augusztusban meghatározott, kibővített feladatkörrel folytatta az előző évek munkáját. Ennek jelentős részét képezi a villamos járművekbe szerelt menetregisztráló berendezések adatainak elemzése, értékelése, illetve a berendezés működőképességének folyamatos ellenőrzése, szükség esetén javításának kezdeményezése. A 2008. évben menetregisztráló berendezés adatainak kiolvasására összesen 729 esetben került sor. Rendkívüli adatmentésként 239 esetben történt, többnyire anyagi káros, személyi sérüléses illetve halálos baleset, áramszedő törés, kisiklás, lakossági panasz miatt. A járművezetők munkájának ellenőrzése céljából 490 esetben elemezték a menetregisztrálót. A kiolvasott adatok 601 esetben voltak kiértékelhetők, azaz az összes kiolvasás 82%-ban lehetett a regisztrátumot események kiértékelésénél, illetve a járművezetők szabályszerű munkavégzésének értékelésekor figyelembe venni. A fentiek figyelembevételével 2008-ban összesen 5151.5 km útadat került kiértékelésre. A menetregisztráló segítségével annak típusától függően nyomon követhető:

A pálya tervezési sebessége lassújelet indokolhat pl. ívekben, forgalombiztonsági ok lehet pl. egy veszélyes, kellően nem belátható átjárókban. A menetregisztráló egyszerre véd és vádol.

A VBCS tevékenysége kiterjed a közlekedési balesetek kivizsgálására is. Közlekedési baleset az a közlekedéssel szorosan összefüggő, valamely okból (helytelen munkavégzésből, műszaki meghibásodásból, figyelmetlenségből, stb.) adódó olyan esemény, amelynek következtében személyi sérülés, anyagi kár, vagy mindkettő keletkezik. Anyagi káros az a közlekedési baleset, amelynek következtében csak anyagi kár keletkezett és személyi sérülés nem történt. Személyi sérüléses az a közlekedési baleset, amelynek következtében egy vagy több személy valamilyen sérülést szenved, ez lehet könnyű, súlyos, vagy halálos sérülés. Sajáthibás a közlekedési baleset, ha a bekövetkezett baleset a BKV Zrt. valamely munkavállalójának (pl. járművezető), vagy eszközének (pl. műszaki hibás jármű) hibájára vezethető vissza. Idegen hibás a közlekedési baleset, ha a BKV Zrt. felelőssége semmilyen téren nem bizonyított. Kisiklásos a baleset, ha a sínpályához kötött jármű egy vagy több kerékpárja a sínkoronát elhagyja. Elterelődéses a baleset, ha a sínpályához kötött jármű egy vagy több kerékpárja a kitérőn az eredeti haladási iránytól eltérő irányba halad, de a jármű nem siklik ki (az egyes kerékpárok más-más vágányra futottak). Sajátjármű összeütközéses a baleset, ha az esemény során két vagy több BKV Zrt. üzemeltetésében lévő jármű összeütközik. A legjellemzőbb baleseti okok az elsőbbség meg nem adása, a kanyarodás, irányváltoztatás szabályainak be nem tartása, űrszelvénybe érő tárggyal való ütközés illetve a figyelmetlen vezetés.

Az előadás végén az elmúlt évek során történt hazai és külföldi különböző közlekedési balesetek képeiből tekinthettünk meg párat, illetve az idén február elsejével életbe lépő villamos forgalmi utasítás újdonságaiból kaptunk ízelítőt. Megismerhettük például a különböző csúcssínrögzítésű váltók jelölését (rögzített, nem rögzített), vagy a vonalon lévő találkozási tilalmat jelző táblákat. Az előadás befejezése után a résztvevők feltehették kérdéseiket, melyekre az előadó válaszolt, ezután a szakmai est kötetlen beszélgetéssel zárult.

Az előadás PowerPoint formátumban

Csákvári István

2009. június